2014 nyarán a magát Iraki és Szíriai Iszlám Államnak (ISIS) nevező radikális iszlamista terrorista szervezet elfoglalta Irak második legnagyobb városát, a mintegy kétmillió lakost számláló Moszult. A szervezet ezt követően Iszlám Államnak nevezte át magát és kikiáltotta a kalifátust, azzal a céllal, hogy minden muszlimot magához vonzzon, s világszerte elterjessze az iszlámot. De vajon mi vezetett ide? Milyen folyamatok teremtettek lehetőséget a szervezet létrehozásához és terjeszkedéséhez? Állam-e az Iszlám Állam, és ha nem, hogyan írható le? Mik a céljai? Miben különbözik az al-Kaidától? Hogyan hat a Közel-Kelet viszonyaira? Ezekre a kérdésekre keresik a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársai: Arany Anett, Nagyné Rózsa Erzsébet és Szalai Máté 2016-ban megjelent, közös kötetükben. Az első rész a szűk értelemben vett Iszlám Államról, annak iraki és szíriai szervezetéről szól, részletesen foglalkozva annak öt életciklusával. A második rész az Iszlám Állam létrejöttének okait és kontextusát mutatja be, majd ezt követi az államjelleg vizsgálata, és annak felvázolása, milyen is az Iszlám Állam. A könyv második felében olvashatunk a terrorista hálózat jellegéről, felépítéséről és a hozzá kapcsolódó szervezetekről, valamint a válság olyan nemzetközi dimenzióiról, mint a külföldi harcosok jelensége, a menekültkérdés, a hódítások társadalmi hatásai, a kommunikációs eszközök vagy a pénzügyek. Az utolsó előtti rész a helyi, regionális és globális szereplők válaszait mutatja be, a befejezés pedig az Iszlám Állammal kapcsolatos lehetséges forgatókönyveket, valamint a szervezet megszűnését követő regionális nemzetközi rend körvonalazódó jellegzetességeit foglalja össze. A kötetet irodalomjegyzék, térképek, valamint név- és tárgymutató zárja.
Szalai Máté Ordre des livres (chronologique)
